Hungarian Translation

Nyilatkozat a transz-inkluzív feminizmusról és nőmozgalomról

Mi, az alulírott transz* és cisz tudósok, írók, művészek és oktatók, nyilvánosan és nyíltan meg akarjuk erősíteni a transz*-inkluzív feminizmus és nőmozgalom iránti elköteleződésünket.

Idén nyáron a transzfób feminista aktivitás érzékelhető növekedése volt megfigyelhető: különösen szembetűnő volt Sheila Jeffreys könyvének közelgő, Routledge általi kiadása; az ellenséges és fenyegető névtelen levél, amelyet Dallas Denny-nek küldtek, miután ő és Dr. Jamison Green megírta a Routledge-nek az ezzel a könyvvel kapcsolatos aggályait; valamint a nemrégiben széles körben terjesztett nyilatkozat, melynek címe „Forbidden Discourse: The Silencing of Feminist Critique of ’Gender’” [magyarul: Tiltott diskurzus: A ’társadalmi nem’ feminista kritikájának elhallgattatása”], és amelyet aláírt számos prominens, és sajnálattal kell közölnünk, hogy félrevezetett feminista.

És mindez a virulens mainstream transzfóbiának abban a légkörében zajlik, amely részben Chelsea Manning tárgyalásáról és az azt követő, nemi identitására vonatkozó nyilatkozatáról való tudósítás kapcsán került felszínre, részben pedig olyan fiatal, kisebbségi transz nők nemrégiben történt meggyilkolása révén, mint Islan Nettles és Domonique Newburn, akik a marginalizált rasszokhoz tartozó transz nők elleni erőszak hosszú történetének legutóbbi célpontjai voltak. Mivel ezek az események adottak, fontos, hogy kiálljunk egy olyan feminizmus és nőmozgalom mellett, ami támogatja a transz* embereket.

Elköteleződtünk az iránt, hogy elismerjük és tiszteletben tartsuk a szexuális/nemi identitás összetett konstrukcióját; hogy nőként ismerjük el a transz* nőket, és bevegyük őket az összes női térbe; hogy férfiként ismerjük el a transz* férfiakat, és elutasítsuk azokat a férfiassághoz tartozó azonosító jegyeket, amelyek kirekesztik őket; hogy elismerjük a létezését a genderqueer, magukat nem a bináris társadalmi nemek szerint azonosító embereket, és elfogadjuk az ő emberiességüket; hogy a társadalmi nemmel, a biológiai nemmel és a szexualitással kapcsolatban olyan precíz, meggondolt, árnyalt kutatást és elemzést végezzünk, amely elfogadja, hogy a transz* emberek számítanak szaktekintélynek a saját élményeikkel kapcsolatos kérdésekben, és amely megérti, hogy a transz* emberek életének legitimitása nem képezheti vita tárgyát; és végül az iránt, hogy harcolni fogunk a transzfóbia és a patriarchátus iker ideológiáinek minden megjelenési formája ellen.

A transzfób feminizmus nem vesz tudomást számos transz* és genderqueer ember feministaként vagy nőmozgalom résztvevőjeként való önazonosításáról, és számos cisz feministáról/nőmozgalom résztvevőjéről sem, akiknek transz* nővéreik, fivéreik, barátaik és szeretőik vannak; a feminizmus az, amely túl gyakran elutasításban részesítette őket, nem pedig fordítva. Nem veszi figyelembe azokat a történelmileg fennálló nyomásokat, amelyeket az orvostársadalom helyezett a transz* emberekre, hogy azok hozzáidomuljanak a merev nemi sztereotípiákhoz azért, hogy cserébe „megajándékozzák” őket azzal az egészségügyi segítséggel, amire emberi lényekként eleve jogosultak. Azzal, hogy a „nőt” egy koherens, állandó identitásként rögzítik, mely határainak megrendszabályozására ők jogosultak, a transzfób feministák elutasítják az interszekcionális elemzés rálátását, alárendelve ezzel minden más identitásréteget a nőneműségnek, és minden más elnyomást a patriarchális elnyomásnak. Nem hajlandóak elismerni saját hatalmuk és kiváltságaik meglétét.

Elismerjük, hogy a transzfób feministák erőszakot és erőszakkal való fenyegetést alkalmaztak transz* emberek, illetve azok partnerei ellen, és elítéljük az ilyenfajta viselkedést. Elismerjük, hogy a transzfób retorika mélyen ártalmas hatásokkal bír a transz* emberek valós életében; tanúi vagyunk ennek például CeCe MacDonald férfiak számára fenntartott létesítménybe való bebörtönzésekor. Továbbá elismerjük azt a különösen súlyos károkozást, amit a transzfóbia a különböző kisebbségi helyzetben lévő rasszokba tartozó transz* emberek számára okoz, amikor kombinálódik a rasszizmussal, valamint az erőszakkal, amelyre buzdít.

Amikor a feministák kirekesztik a transz* nőket a női menedékhelyekről, azzal a transz* nők a legrosszabb fajta erőszakos, abuzív nőgyűlölet számára válnak kitetté, legyenek annak helyszínei férfiak számára fenntartott menedékhelyek, az utcák vagy bántalmazó otthonok. Amikor a feministák azt követelik, hogy a transz* nők legyenek kirekesztve a női mosdókból, valamint, hogy a genderqueer emberek válasszanak a bináris alapon megjelölt mosdók közül, azzal csaknem ellehetetlenítik a nyilvános terekben zajló közösségi életben való részvételt, és összejátszanak a nemi identitásoknak azzal a merevségével, amely ellen a feminizmus történelmileg harcolt, továbbá a már meglévők mellé egy újabb falat emelnek, ami akadályozza az állásszerzést. Amikor a feministák transzfóbiát tanítanak, elűzik a transz* diákokat az oktatástól, illetve azoktól a lehetőségektől, melyeket az biztosít.

Szintén elutasítjuk azt az elképzelést, miszerint a transz* aktivisták transzfób bigottsággal kapcsolatos kritikája akárkit is „elhallgattatna”. A kritizálás nem azonos mások elhallgattatásával. Felismerjük, hogy a nemrégiben történt hangsúlyozása annak, amit erőszakos beszédmódnak és fenyegetéseknek neveznek, és amelyről a transzfób feministák azt állítják, hogy online transz* nőktől ered, semmibe veszi több mint 40 évnyi történetét annak az erőszakos és kizáráspárti retorikának, melyet prominens feministák irányítottak transz* nők, transz* férfiak és genderqueer emberek ellen. Nem vesz tudomást bizonyos ismert transz*-ellenes feministák átgondolt stratégiájáról, melynek részeként azok transz* emberek, különösen transz* nők kedélyes és folytonos zaklatásával, gyötrésével és provokálásával vannak elfoglalva, teszik mindezt annak reményében, hogy hátha dühös válaszreakciókat tudnak kiváltani, amelyek azután felhasználhatók arra, hogy segítségükkel valótlan képet fessenek a transz* nőkről, mint elnyomókról, és a cisz feministákról, mint áldozatokról. Szándékosan figyelmen kívül hagyja a transz* nőknek azt a nyilvánosan zajló erőszakos előbujtatását, amelyben bizonyos transzfób feministák vettek részt tekintet nélkül arra, hogy ez milyen károkat okoz a nők életében és milyen veszélyeknek teszi ki őket. És a kollektív bűnösség veszedelmes retorikájára épít, felhasználva a forrástól függetlenül bármilyen erőszakos megnyilvánulást – és, ugyanígy, bármelyik transz* nő jogos dühét – az összes transz* nő elítélésére, valamint arra, hogy igazolja a saját folytatódó kirekesztő magatartását és mások polgári jogainak folytatólagos megtagadását.

Cisz és transz*, magát bináris alapon azonosító, illetve genderqueer emberekként, nem fogjuk hagyni, hogy a feminista vagy nőmozgalmi diskurzus visszafelé haladjon vagy megrekedjen; előre fogunk törni a társadalmi nemmel, biológiai nemmel és szexualitással kapcsolatos értelmezéseinkben, mindenféle tudományterületen. És legfontosabbként: elismerjük, hogy az elméletek nem fontosabbak a valódi emberek ténylegesen zajló életénél; elutasítunk minden olyan társadalmi nemmel, biológiai nemmel és szexualitással kapcsolatos elméletet, amely arra szólít fel minket, hogy akármelyik alávetett vagy marginalizált csoport szükségleteit áldozzuk fel az oltárán. Az emberek fontosabbak az elméleti munkáknál.

Elköteleződtünk az iránt, hogy a tantermeinket, írásainkat és kutatásainkat olyanná tegyük, amelyek a transz* emberek életét is magukba foglalják.

Thank you so very much to the translator, Eszter Harsányi

Leave a comment

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: